hull a hó és hózik...

pics on their own page




more winter guys:

justbeautifulman
mensunderwearblog
beautyconfessional - f.e.:

don't be stupid

only gay on the ship

Trier, Porta Nigra - hátulról szebb mint elölről, inkább ezt a képét raktam fel :-)

Oldenburg

A vasútállomással szemben a szexshop egyértelműen meleg eladója készséges és bőséges felvilágosítást adott a város meleg szórakozóhelyeiről, és a Schwarzer Bärt ajánlotta, ami ilyenkor, hétfő éjszaka, a közelben elérhető. Persze tettem néhány kört a környéken, mire megtaláltam az utcát. Aztán a pincelejárót is, és mellette a táblát, hogy hétfőn zárva.

Szervezés, szervezés, szervezés!


Amszterdam

Idén először és talán utoljára a jó öreg Trutben. Elég későn érkeztem ahhoz, hogy a kinti sorban állva nyugodtan megiszogassak egy doboz sört és magamhoz vegyek a pillanatnyi szükségemnél jóval több nikotint, hogy ne kelljen majd kijönnöm és a sor végére állnom.

Aztán végre bejutottam, ismerős hely, ismerős arcok, amikhez sok kellemes és néhány kellemetlen emlék köt. Mikor a kabátom felakasztottam hátul, észrevettem, hogy fejlődött a hely: van már dohányzóhelyiség. Utánajártam, bevett ital lett-e már a boroskóla. (Ami itt is tökéletesen ismeretlen, sokszor visszatetszést keltő társítás, és csak azzal lehet elhárítani valamelyest a báros arcára kiülő undort, ha közlik vele, hogy ennek spanyolul neve is van: calimucho). De most is két különböző áron kaptam a két bárostól. A kedvencemtől, a Szikártól egy gyönyörű borostás mosoly kíséretében.

A nikotinszintem mégsem telt föl egészen, és kipróbáltam a rookruimtét. Ott összeakadt a szemem egy aranyos fiúéval. A pillantása olyan volt, ahogy azt szeretem: nem könyörgő, nem követelőző, hanem nyugodt és nyitott. Aztán kiderült, hogy sajnos tényleg nem is volt olyan rátarti. Futni hagytam és futni hagyott.

Illetve kullogni fel az állomásra, a hajóhoz.
A palota mellett benyomtam egy török pizzát, és azon gondolkodtam, miért is nem akarok én itt élni, a "nagy holland szabadságban". De ez a szabadság nekem olyan, mint egy férfi, aki mindig meztelenül jár. Mindig ott van, mindig rá lehet nézni a szemérmére, nem lopva, egy-egy pillanatra rásandítani.

a királyi palota előtti "nemzeti dildó" egyik alakja

Bernkastel

Mikor már bennem volt egy deci vodka (szigorúan torokfájás ellen), még egy kicsit várost néztem, és elakadtam egy szökőkútnál. Két arc tartott egy tálcát, amiről csorgott körben a víz. Az egyik sajna nő volt, de a másik... uff. Nem említettem még, hogy meghalok a szép, vastag szájakért? Na ennek a szobornak az volt. Keskeny arca, nemes vonásai, és nagy, húsos szája. Azaz rezes, vagy nem is tudom miből volt a szobor, de nagyon nehezen tudtam elmozdulni mellőle. Még mindig nem értem, mi tartott vissza attól, hogy lesmároljam. Szégyellném magam, ha csak a nyakamba csorgó víz és térfigyelő kamerák visszatartanának ilyesmitől. Inkább a gondolat, hogy megint és még mindig pótcselekszem, és az élettelenekkel elégszem meg az élők helyett.




közben

A kollegák folyamatosan verbálisan ejakuálnak. Hogy ki kivel mit csinált vagy csinálna. Mármint nővel, szigorúan. Miért dolgoznak itt, ha nem bírják? Ahogy az egyik magyar gyerek fogalmazott: "Egymásba ér a fasz" (Hm.)

Szobatársam volt szíves körülnézni a szekrényemben, és a kérdéseikből, ugratásaikból feltűnt, hogy valószínűleg közkinccsé vált az információ. "Itt nincsenek titkok." - Mondta az egyik lány még az első napon, mielőtt vagy miután tanácsot kért a visszér-gyanús problémájával kapcsolatban.

Egyelőre "don't ask, dont't tell" taktikát alkalmazok.
Mikor jön már vissza J., a kis vastagszájú francia matrózunk???

(beim) Kölner Dom

erőteljes, robosztus, fenséges, és mégis finoman kidolgozott

kraftvoll, stattlich und majestätisch, zur gleichen zeit aber auch fein ausgearbeitet

cukrosláda

cigi, kávé, cseh kollega
aki évek óta nyomja a hajós melót, de nem csavarodott be
azt hittem, a humora miatt
de most azt kérdi, mi a célom
nemtom, mondom

merhogy
ő manager lesz, és ezért ő mindent
elnyomja, megy vissza

...

hm

eszembe jut a cukrosláda,
amin ültem még Kilyénben,
és a fejem fölött láttam egy szekérkerékszerű valamit
nem ismertem sem Anselmus sem mások doktrináit
de a bicikli, a játék, a kutya, a fa,
minden van valamiért, valahol közelebb vagy távolabb a középtől,
de engem a közepe érdekel

a színes madár,
szól a kakas már

repülés a fény felé,
vargabetűkkel

és máris Jónás voltam
ugyanazon a hajón,
jó irányban

és a mentőcsónak fölül arcomba ömlött a napfény

magyar s---be magyar f---t!

Atyámmal elzarándokoltunk a hétvégén Bösztörpusztára, a "Magyarok Országos Gyűlésére". Bár kiráz a hideg, ha meghallom a csengőhangját (egy német induló), bár már akkor menekültem álmomban a neonácik elől, mikor még azt sem tudtam, kik azok - gondoltam, okulás végett elmegyek.

Volt is ott minden. Sarkantyú, kösöntyű és rütyütyü minden mennyiségben. És főleg sok-sok ember, akinek már nemcsak a nemzetisége, hanem a vallása és főállása is magyar.

Úgy indultam, hogy akasztok magamnak egy mokány legényt, de aztán csak egy srácot fogott be a gaydarom. Vagy én, vagy ők - valaki másfele figyelt.

De nem mondanám, hogy szenvedés volt. Tetszett az önkéntes-önszervező jelleg, amivel igazgatták az egészet. Tetszett sok áru (kevésbé az ára). És tetszettek a beszélgetések az ismerős kézművesekkel, akiknél le-letáboroztam. Kis "ütnek, fuss el; adnak, vedd el!" jellegű igazságokról, amiket a hiperentropikus, hektikus posztmodern szoszájeti technokratája elfelejteni tendál.

Kár, hogy Magyarországon nem futja szélesebb (vagyis inkább színesebb) politikai palettára, hogy pl. szegény jobbos és szélsőjobbos meleg politikusainkat a meghasonlás ne radikalizálja tovább.

melyik kereszttel lehet többet ártani?
(Miért is venném meg? Majd megkapom ingyen a hátamba, ha elmegyek 5-én a pride-ra :)

ez az út nekem túl le van döngölve

kis világom

Rájöttem, hogy valamiféle isten-komplexusban szenvedtem az utóbbi időben. Letaglózott a tudat, hogy nem tudok mindent és mindenkit megismerni, hogy nem tudok mindent áttekintő tudást szerezni. Vagyis hogy véges térben és időben - és elmével - kell élni.

Felszabadító volt a gondolat, hogy amit nem lehet, azt nem is kell. A töredékesség, ami elernyesztett, most erőt adott. Elég, ha a magam kis világát építem fel és rendezem be. Ha nem is fizikailag, a magam kis házát és kertjét.

Ideje lenne újraolvasnom Robinson Cruseo-t...

a

a nap felé,
de a sötét mélyben

a paradicsommadár után,
vad sas a kötél végén

az atya szemét rejti,
a kígyóéból néz felém

hadd legyek én is egy,
mint te vagy

színről színre

egy fatörzsön feküdt
tapintatos de egyértelmű, rutinos pillantással közölte a visszautasítást
de megláttam valamit a szemében. megláttam a szemében azt

hiába nem volt az a típus, aki mindenestül tetszik,
hiába volt szeme is kicsi, szemhéja vékony és vörös

"NEM TAGADHATOD MEG TŐLEM!"
mondtam határozottan
mint aki az élethez szükséges falatról beszél
mint aki alapvető jogáról beszél

visszanézett rám, mint akit lelepleztek
aztán a meglepetés is eltűnt a szeméből

még nem néztem így
még nem néztek így
mintha a mindent megmagyarázó titkot közölné velem
mintha soha nem láttam volna igazán
mintha egy színjátékból most léptem volna ki a valóságba
mintha az álomból most ébredtem volna

de elvágták az egészet
a számítógépemnél ültem.
"aha, nem rossz" - gondoltam,
és elindítottam a jelenet letöltését,
pedig éreztem, hogy soha nem folytatódik,
soha nem tudok oda visszatérni, ha most nem

a kezem a homlokomhoz kaptam,
mint amikor az ember rájön, hogy hülyeséget csinált,
aztán visszatettem a takaróra.
egy magas emelvényen feküdtem, körülöttem emberek
elhatároztam, hogy megpróbálok visszatérni,
bár alig hittem, hogy eljutok oda, a második valóságig.

becsuktam a szemem,
de éreztem, reménytelen.
és kinyitottam itt a szobámban, egyedül

.

Másság

(photo: being different it's not easy by Endrawan Subekti)

Kikérem magunknak. Mindenkinek a nevében, aki így vagy úgy, de más. Gyakorlatilag tehát mindenki nevében kérem ki magamnak. Nem azt, hogy szóba hozzák. Szeretem, ha a másságról, valamiféle egyediségről van szó, főleg ha velem kapcsolatban :-D ja, és lehetőleg pozitívan. De a minősítést. Az irányultság minősítésését. Csak mert eltér a többitől, a többséggtől, az átlagtól, a kiszámíthatótól, az unalmastól. Akkor is tiltakozom, ha csak sajtó-fogás volt, hogy egyszerű más-ság helyett "rossz irány"-ról volt szó - hogy mindenki megijedjen, és rákattintson, hogy lássa, milyen veszély fenyeget mindannyiunkat a feltűnő kakukktojás miatt. Rossz reflexet ültetnek belénk. Én is rákattintottam, hátha valami létfontosságú. Hogy rákattanjak, próbáltak megijeszteni, és legközelebb is rossz képzettársításom lesz miattuk. Az ilyenek a veszélyesek. Nem tudják, mivel játszanak, mi forog kockán. Akármerre is.

A cikk, ami miatt írtam itt.

Mielőtt bárki felhozná, rájöttem én is, hogy az allegória tovább bontható: "azért a rossz irány, mert volt egy sérülés stb." Amíg erről nincs kialakult véleményem, nem megyek bele.

ablakok

Rájöttem, a fényképeimet nézegetve, hogy érzek valamit az ablakok iránt.

Egy lépcsőfordulóban, az ablaknál megállva állapítottam meg annakidején, hogy "megtértem". Ahogy a fény beáradt, ahogy minden olyan szép fehér és tiszta volt. Mikor legközelebb ott jártam, és megálltam annál az ablaknál, örömmel állapítottam meg, hogy azóta az épület mögött templom épült, és az én ablakom annak az ajtajára néz. (Ennyit megtehettek, hogy a "szent helynek" megadják a tiszteletet...)

Ablakban szoktam álldogálni vele.
Sokszor némán.
Akkor is, mikor azt írtam neki, és úgy reagált rá. A következő adandó alkalommal, ahogy megérkezett reggeli aszociális fejével, mégis odajött, mintha mi se történt volna.

Görög oszlopok alkotta ablakban álltunk, mikor azt mondtam "mindegy, úgyis itt a vég", és repültünk a fény felé.

Miért?

Talán "elvágyódás". Talán mert nem merek élni, csak nézek ki a magam világából, vágyom kilépni, de kényelmesebb csak bent ülni és álmodozni a kintről.

És talán ez is csak egy rosszindulatú önértelmezés, mint az, amelyik szerint azért helyettesítem, és helyettesíthetem magam a macimmal fényképeken, mert annyira hasonlít az önképemre: kicsi, oda teszed, ahova akarod, ártalmatlan, sőt szája sincs, hogy visszapofázzon. Ezt az Unmündigkeitot akartam azzal megszüntetni, hogy rituálisan megsemmisítem a kis édest. (rite de passage)

Ennek analógiájára ki kéne törnöm egy ablakot és kiugrani rajta. :-o

(De mivel épp eszembe jutott az illusztrációként felhozott film, és mivel szeretem magam eredetinek hinni, erről persze szó sem lehet.)
.

Le Grand Voyage (2004)

- szintén az apa-fiú viszony kapcsán
- és mert most olvasom Germanus Gyula (azaz Abdul Karim Germanus) "Allah akbar!"-ját

túl sok szálon jöttek a benyomások
- nemcsak a srác tetszett, hanem a személyiségének az akadálytalan sugárzása, a fölösleges reflektálás hiánya
- meg kellett állapítanom, hogy heterofil vonzalom is lehet tiszta és megható (na jó, a lány nem is szerepelt a filmben, és főleg nem kavartak a képernyőn)
- és persze a "se veled se nélküled" viszonyom istennel vagy mivel

bővebb, profibb review itt

gaykely inaskodás

Böszörményi-Nagy Iván-féle
kontextuális pszichológia-alkalmazás
do it yourself
"közös aktivitás általi kapcsolaterősítés"
mielőtt próbára teszi valami generális coming-out

nyaralóépítés Apuval
székely ember álma és öröme
a fa szaga transzba ejt
úgyis itthon dekkolok
mielőtt dokkolok

déja-vu
itt (is) zöldfülű vagyok
megértő mester(ek)
néha türelmetlen(ek)
mint izraeli "kőműves-karrierem"

a vinkli nálam tinki-vinkli,
néha elhangzik egy "upszi",
a kalapácsot "megfojtom"
(nem a tövénél kéne markolni...)
amúgy jó inas vagyok,
mégsem egy Brüno on construction

---------------------

i'm building a bungalow with my father, applying the contextual psychology of Iván Böszörményi-Nagy (firming the contact with my father by joint activity - before this contact will be tested through my coming-out).

hogy tudják, milyen

komolyabb

és komolytanabb változatban - LINK - (utóbbinak több része van! - de "not available in your country" mióta felfutott, pl. van már Straight Parade rész is)

Be kell vallanom, valamiféle "virtuális elégtételt" éreztem, látva, ahogy a hetero srácra néztek úgy; ahogy ő kellett lopva nézzen arra, aki neki tetszik; ahogy őt hagyta ott a kiszemeltje a konformizmus miatt; ahogy tőle várták el, hogy beilleszkedjen; ahogy őt vágták oda a falhoz.

múlktor majdnem rászóltam egy párra a villamoson, hogy nem zavar, hogy heterók, de otthon csinálják (csókolóztak a fajtalan dögök)

aha, kösz

Az orvostól mindig valamilyen fölösleges információval távozom. És nem azért, mert megszólított és a kis magyar valósággal szembesített volna egy néni a várótaremben. (Ingázó diák voltam, tudok védekezni.)

Most is, meglátva a pólómat, amin egy poén részeként szerepelt a relativitáselmélet-képlet, kifejtette a doktor úr, hogy már volt két alak, akik megelőzték Einsteint, csak nem volt olyan jó managementjük, sajtójuk.

És a doki úgy belemerül a témába, hogy a pácienssel is elhiteti, hogy valójában ezért vagyunk itt.

De az is előfordult már, hogy az asszisztens hölgy tájékoztatott az egészségügyi dolgozók házi egészségpénztári regisztrációjára kiszabott újkeletű járadékokról, vagy papírba kaptam, hogy nemzőképes vagyok.

Hot Turkish Men

Burak Özçivit

Emre Kızılırmak

Goksun Ergur

Kıvanç Tatlıtuğ - doesn't look so Turkish - but wow

Mehmet Gunsür - the guy from the movie Hamam!

I dunno... As I left Holland, one of my major complains was, that Dutch people act, speak, look etc. the same. I haven't been in Turkey yet, but I'm already afraid. Not just of the mucho-mentality (you know, I like mucho's), but of this homogeneity.

Source: Casual in Istanbul (oy vei, they don't post any more)

sinat hinam

Tel-Aviv, 01. 08. 2009

"A masked man entered a club for gay teens late Saturday, pulled out a pistol and shot in all directions, killing two and wounding 15, four of them seriously. " (HaAretz)

A straight's prayer for young Israelis shot for being gay
By Bradley Burston
"Lord, teach me to stand naked before you
And, in so doing, learn the meaning of modesty. [...]

Rock me awake, O Lord who invented the mosaic, the patchwork, the universe.
Force me to see the miracle of every life on the threshold
Of what we have come to know as
Real life."

al panim

kacagva néztem körül, fel és le, széjjel
sehol semmi, talán én sem

játszottam magamban, négykézláb
épp a földet túrtam,
mikor azt éreztem, hogy a fejem ott maradt
és nem tudom felemelni

felnézni nem tudtam
csak azt éreztem, hogy a lába előtt vagyok

hiába engedtem ki kémlelkem
mint ellenszéltől megcsapott madár
szállt magasabbra és magasabbra

de még mindig csak a láb volt

és bár először homogén monszternek gondoltam,
minden nüansz-analizáló rafinéria kevés Hozzá,
hiába végtelen hatalmas

אַדִּיר הוּא

ciki cigi

--------Update-2009-07-27----------

Még nem merek nyilatkozni a kérdésben, de két hete nem cigizem rendszeresen (a Királyhágó-módszerrel sikerült megtörni az átkot.

És ami most mozgatott: az IGAZi. Úgy egy hete vettem észre, sült padlizsán evése közben, milyen orgiasztikus szinesztéziát élek át (boltíves, színes ízek).

Amiért jó NEM cigizni:

• érzem az igazi ízeket
• érezni akarom az igazi fájdalmat (amit nem a cigi okozta érszűkülés okoz)
• igazi spiritualitást akarok, nem egy ilyen "olcsó" pótszert
• eredetibb apropót akarok a barátkozáshoz
• a magam formában tartására is kéne eredetibb módszer (pl. nem eszem magam degeszre, amikor csak van rá lehetőségem)
  

No de nyugi, egyelőre a "social" dohányzás megmaradt. Nem tetszett a dogmatikus, kategorikus elhatárolódás. Féltem, hogy csak félelem van benne. Ha te is le akarsz szokni, ne várd, hogy egy este, egy sör mellett téged is "megtérítelek". (legalábbis nem erre ;-)
Ja, és még valami, amiért nem tudok leszokni teljesen: nem tudok szakítani. Ha nem csap be valaki nyilvánvalóan és fájdalmasan, akkor mindenféle barátságot és szerelmet nagyon nehezen szakítok meg. És amíg nem derül ki, hogy komoly bajom lett tőle, a cigivel is nehéz.

--------------2008-12-25-------------------
Miért cigizem?

• A társaság miatt. Amiben a legmeghatározóbbak, főleg kezdetben, jó srácok voltak.
• Olyankor általában fizikailag is kilép az ember a taposómalomból, a megszokott közegből.
• Megáll, lelassít (a lélegzetvétel is).
  
• Volt olyan főnököm (vendéglátásban), aki szintén cigizett, és több szünetet kaptak nála a cigisek.
• Túl jófiúnak érezném magam nélküle, tiltakozom a morális késztetés ellen, és ragaszkodom egyfajta dekadenciához.
• Sok jó gondolatot, elhatározást köszönhetek cigizéseknek. Többször gondoltam, hogy sikerült egy utolsó jó gondolatra jutni cigi közben: hogy hogyan fogok leszokni.
  

Hogyan NEM próbáltam leszokni?
Ahogy mások:

• Anyu és Apu, Tata
• újévkor, szülinapkor
• "mesterségesen", segédeszközökkel
• ijesztő képeket nézve szétrohadt tüdőkről

Hogyan próbáltam?

• Búcsúlevelet írtam a csikkemnek, amiben leírtam, hogy szép volt együtt, sok új barátságot, barátságok megerősödését köszönhettem neki, de ideje elválnunk. És nem zárom ki, hogy közös ismerőseinkkel együtt még összefuthatunk, de a napi kapcsolatot ideje felfüggeszteni, inkább csak különleges alkalmakra tartogatnám tüdőig és erekig ható csókját.
• A történelmi Erdély határán, a Királyhágón is akartam szakítani vele, ahol valamikor a "barátnőmmel" - ha már ez a hely bejött rossz szokások levetkőzéséhez.
• Dobtam már a csikkem az Oltba, Dunába, holland csatornákba - vigye el a víz.
• Terveztem, hogy abbahagyom, ha "valami jobbat" vehetek majd a számba :-o
• Flesseltem arra is, hogy ha a lakásra vigyázok, a lábamat megtörlöm miután jövök be cigizésből, miért nem vigyázok legalább ennyire a testemre.
• Egy terhes barátnőmnél gondolkodtam arról, hogy nemcsak a magzatot, de a bennem élő gyermeket is védeni kellene, aki még tudta, mi a rossz, és nem szerette a cigifüsöt.
• Néztem az állatokat, növényeket, és arra gondoltam, nekik is több eszük van, és milyen erőszak lenne egy állattal cigit szívatni vagy egy szép kis virágba belenyomni a parazsat.
• Volt nekem judaizáló időszakom is, amikor szombatot tartottam. Sokszor akartam péntek este abbahagyni a cigizést, mert a sabbat azt jelenti "abbahagyni".
• Szívtam már többször fejfájásig-hányingerig a cigit. - Na jó, ez nem saját találmány...
  
• Hiánybetegség: Gondolkodtam, mit helyettesít a cigizés. Például volt, hogy ha pár napig nem cigiztem, felelevenedett a spiritualitásom. Kellett a szünet, a rituálé, a szabályos lélegzetvétel.
• Terveztem, hogy jó célra fordítom a pénzt, amit elszívnék. És - gondoltam - ha mégis cigizek, azzal mások szájából veszem ki a kenyeret.

Vannak időszakaim, mikor nemcsak viccből gondolom minden cigiről, hogy az az utolsó, de aztán kiderül, hogy csak a következőig. Aztán belefáradok és nevetségesnek érzem a próbálkozásaim, és leállok a leállással. Az újabb találmányom: hogy nem a sorban utolsó cigi elszívása a döntő, hanem az első nem elszívása.

Múltkor pedig Párizsban, mikor egy barátomnak a fentieket elmeséltem, aztán (aszociálisan, egyedül) lementem cigizni, a füstben kitisztult még valami, a cigizés rádöbbentett az összefüggésekre, amikbe maga is beleágyazódik. Hogy a szigorú vallásos felfogásomtól és az öngyilkossági gondolataimtól való szabadulásom óta nem akarok és nem tudok hinni abszolút jóban és rosszban. A transzcendenst (Istent?) is ezek fölé a kategóriák fölé emeltem, menekítettem: hogy megmentsem a felelősségtől a sok "rosszért" ami a világban történik. És ezért választottam az új szakdolgozatom témájának az Ézsaiás 45,6b-7-et is: "én vagyok az Úr, nincs más! Én alkottam a világosságot, én teremtettem a sötétséget, én szerzek békességet, én teremtek bajt, én, az Úr, cselekszem mindezt." Ezzel is a fentieket akartam megerősíteni. És a nevem fordításánál is tiltakoztam az "Isten ajándéka" fordítás ellen, mert a passzív participium csak annyit jelent: "Isten adta" (ami csapásra, ostorra is vonatkozhat).
Aztán egy kifejezés visszhangzott a fejemben: "amíg ember vagyok". Akár van egy pro-humán, jóakaratú isten, akár nincs - nekem, amíg ember vagyok, arra kell törekednem, ami jó nekem és a többi embernek. Talán az egyház és állam szétválasztásához hasonlítható egy ilyen gondolat, ha meg is foganatosul, ha mint új, mély barázda szeli át az agyam.

Ma hajnalban álmomban egy nagyon jó, talán a legjobb és legkeresettebb doktorral beszélgettem egy kávézó teraszán, és pajkosnak szánt hangsúllyal vetettem fel neki a kérdést, megnyugtató választ várva: ugye, "a cigi és kávé nem nagy baj?" Csak húzott egyet az arcán, nem erkölcscsőszi szigorral, hanem kijózanító komolysággal, és (ami a legfontosabb) első nagy szerelmemnél látott mozdulattal.

------------függelék--- kelt--2007-04-03---------------------

Brüno

likes

• Ich could develop my "queer identity"
  how am I?
  how should I be?
  what should I avoid?
• der queer-bekehrer - how ridiculous they waren
• die "love-story" mit Lutz
• the behaviour of the real and uninitiated "co-actors" by the boxing scene
• the electro music at the end (rolling names...)
• like by Borat: I enjoyed that they challenged the people with their unexpected behaviour around them (until they don't hurt essential feelings) - I liked to play role with a Freundin on street spontaneously, f.e. by the red light: "I wanted that child!" - and she reacted at once: "But I have to study, to build my carrier...!"
• The idea that the actor could be "shtreit".
  

dislikes

• "challenging" too far, f.e. involving children and parents
• explicit nudity
• it reinforces negative stereotypes

wikipedia (deleted scenes, making etc.)

demotivation