sinat hinam

Tel-Aviv, 01. 08. 2009

"A masked man entered a club for gay teens late Saturday, pulled out a pistol and shot in all directions, killing two and wounding 15, four of them seriously. " (HaAretz)

A straight's prayer for young Israelis shot for being gay
By Bradley Burston
"Lord, teach me to stand naked before you
And, in so doing, learn the meaning of modesty. [...]

Rock me awake, O Lord who invented the mosaic, the patchwork, the universe.
Force me to see the miracle of every life on the threshold
Of what we have come to know as
Real life."

al panim

kacagva néztem körül, fel és le, széjjel
sehol semmi, talán én sem

játszottam magamban, négykézláb
épp a földet túrtam,
mikor azt éreztem, hogy a fejem ott maradt
és nem tudom felemelni

felnézni nem tudtam
csak azt éreztem, hogy a lába előtt vagyok

hiába engedtem ki kémlelkem
mint ellenszéltől megcsapott madár
szállt magasabbra és magasabbra

de még mindig csak a láb volt

és bár először homogén monszternek gondoltam,
minden nüansz-analizáló rafinéria kevés Hozzá,
hiába végtelen hatalmas

אַדִּיר הוּא

ciki cigi

--------Update-2009-07-27----------

Még nem merek nyilatkozni a kérdésben, de két hete nem cigizem rendszeresen (a Királyhágó-módszerrel sikerült megtörni az átkot.

És ami most mozgatott: az IGAZi. Úgy egy hete vettem észre, sült padlizsán evése közben, milyen orgiasztikus szinesztéziát élek át (boltíves, színes ízek).

Amiért jó NEM cigizni:

• érzem az igazi ízeket
• érezni akarom az igazi fájdalmat (amit nem a cigi okozta érszűkülés okoz)
• igazi spiritualitást akarok, nem egy ilyen "olcsó" pótszert
• eredetibb apropót akarok a barátkozáshoz
• a magam formában tartására is kéne eredetibb módszer (pl. nem eszem magam degeszre, amikor csak van rá lehetőségem)
  

No de nyugi, egyelőre a "social" dohányzás megmaradt. Nem tetszett a dogmatikus, kategorikus elhatárolódás. Féltem, hogy csak félelem van benne. Ha te is le akarsz szokni, ne várd, hogy egy este, egy sör mellett téged is "megtérítelek". (legalábbis nem erre ;-)
Ja, és még valami, amiért nem tudok leszokni teljesen: nem tudok szakítani. Ha nem csap be valaki nyilvánvalóan és fájdalmasan, akkor mindenféle barátságot és szerelmet nagyon nehezen szakítok meg. És amíg nem derül ki, hogy komoly bajom lett tőle, a cigivel is nehéz.

--------------2008-12-25-------------------
Miért cigizem?

• A társaság miatt. Amiben a legmeghatározóbbak, főleg kezdetben, jó srácok voltak.
• Olyankor általában fizikailag is kilép az ember a taposómalomból, a megszokott közegből.
• Megáll, lelassít (a lélegzetvétel is).
  
• Volt olyan főnököm (vendéglátásban), aki szintén cigizett, és több szünetet kaptak nála a cigisek.
• Túl jófiúnak érezném magam nélküle, tiltakozom a morális késztetés ellen, és ragaszkodom egyfajta dekadenciához.
• Sok jó gondolatot, elhatározást köszönhetek cigizéseknek. Többször gondoltam, hogy sikerült egy utolsó jó gondolatra jutni cigi közben: hogy hogyan fogok leszokni.
  

Hogyan NEM próbáltam leszokni?
Ahogy mások:

• Anyu és Apu, Tata
• újévkor, szülinapkor
• "mesterségesen", segédeszközökkel
• ijesztő képeket nézve szétrohadt tüdőkről

Hogyan próbáltam?

• Búcsúlevelet írtam a csikkemnek, amiben leírtam, hogy szép volt együtt, sok új barátságot, barátságok megerősödését köszönhettem neki, de ideje elválnunk. És nem zárom ki, hogy közös ismerőseinkkel együtt még összefuthatunk, de a napi kapcsolatot ideje felfüggeszteni, inkább csak különleges alkalmakra tartogatnám tüdőig és erekig ható csókját.
• A történelmi Erdély határán, a Királyhágón is akartam szakítani vele, ahol valamikor a "barátnőmmel" - ha már ez a hely bejött rossz szokások levetkőzéséhez.
• Dobtam már a csikkem az Oltba, Dunába, holland csatornákba - vigye el a víz.
• Terveztem, hogy abbahagyom, ha "valami jobbat" vehetek majd a számba :-o
• Flesseltem arra is, hogy ha a lakásra vigyázok, a lábamat megtörlöm miután jövök be cigizésből, miért nem vigyázok legalább ennyire a testemre.
• Egy terhes barátnőmnél gondolkodtam arról, hogy nemcsak a magzatot, de a bennem élő gyermeket is védeni kellene, aki még tudta, mi a rossz, és nem szerette a cigifüsöt.
• Néztem az állatokat, növényeket, és arra gondoltam, nekik is több eszük van, és milyen erőszak lenne egy állattal cigit szívatni vagy egy szép kis virágba belenyomni a parazsat.
• Volt nekem judaizáló időszakom is, amikor szombatot tartottam. Sokszor akartam péntek este abbahagyni a cigizést, mert a sabbat azt jelenti "abbahagyni".
• Szívtam már többször fejfájásig-hányingerig a cigit. - Na jó, ez nem saját találmány...
  
• Hiánybetegség: Gondolkodtam, mit helyettesít a cigizés. Például volt, hogy ha pár napig nem cigiztem, felelevenedett a spiritualitásom. Kellett a szünet, a rituálé, a szabályos lélegzetvétel.
• Terveztem, hogy jó célra fordítom a pénzt, amit elszívnék. És - gondoltam - ha mégis cigizek, azzal mások szájából veszem ki a kenyeret.

Vannak időszakaim, mikor nemcsak viccből gondolom minden cigiről, hogy az az utolsó, de aztán kiderül, hogy csak a következőig. Aztán belefáradok és nevetségesnek érzem a próbálkozásaim, és leállok a leállással. Az újabb találmányom: hogy nem a sorban utolsó cigi elszívása a döntő, hanem az első nem elszívása.

Múltkor pedig Párizsban, mikor egy barátomnak a fentieket elmeséltem, aztán (aszociálisan, egyedül) lementem cigizni, a füstben kitisztult még valami, a cigizés rádöbbentett az összefüggésekre, amikbe maga is beleágyazódik. Hogy a szigorú vallásos felfogásomtól és az öngyilkossági gondolataimtól való szabadulásom óta nem akarok és nem tudok hinni abszolút jóban és rosszban. A transzcendenst (Istent?) is ezek fölé a kategóriák fölé emeltem, menekítettem: hogy megmentsem a felelősségtől a sok "rosszért" ami a világban történik. És ezért választottam az új szakdolgozatom témájának az Ézsaiás 45,6b-7-et is: "én vagyok az Úr, nincs más! Én alkottam a világosságot, én teremtettem a sötétséget, én szerzek békességet, én teremtek bajt, én, az Úr, cselekszem mindezt." Ezzel is a fentieket akartam megerősíteni. És a nevem fordításánál is tiltakoztam az "Isten ajándéka" fordítás ellen, mert a passzív participium csak annyit jelent: "Isten adta" (ami csapásra, ostorra is vonatkozhat).
Aztán egy kifejezés visszhangzott a fejemben: "amíg ember vagyok". Akár van egy pro-humán, jóakaratú isten, akár nincs - nekem, amíg ember vagyok, arra kell törekednem, ami jó nekem és a többi embernek. Talán az egyház és állam szétválasztásához hasonlítható egy ilyen gondolat, ha meg is foganatosul, ha mint új, mély barázda szeli át az agyam.

Ma hajnalban álmomban egy nagyon jó, talán a legjobb és legkeresettebb doktorral beszélgettem egy kávézó teraszán, és pajkosnak szánt hangsúllyal vetettem fel neki a kérdést, megnyugtató választ várva: ugye, "a cigi és kávé nem nagy baj?" Csak húzott egyet az arcán, nem erkölcscsőszi szigorral, hanem kijózanító komolysággal, és (ami a legfontosabb) első nagy szerelmemnél látott mozdulattal.

------------függelék--- kelt--2007-04-03---------------------

Brüno

likes

• Ich could develop my "queer identity"
  how am I?
  how should I be?
  what should I avoid?
• der queer-bekehrer - how ridiculous they waren
• die "love-story" mit Lutz
• the behaviour of the real and uninitiated "co-actors" by the boxing scene
• the electro music at the end (rolling names...)
• like by Borat: I enjoyed that they challenged the people with their unexpected behaviour around them (until they don't hurt essential feelings) - I liked to play role with a Freundin on street spontaneously, f.e. by the red light: "I wanted that child!" - and she reacted at once: "But I have to study, to build my carrier...!"
• The idea that the actor could be "shtreit".
  

dislikes

• "challenging" too far, f.e. involving children and parents
• explicit nudity
• it reinforces negative stereotypes

wikipedia (deleted scenes, making etc.)

demotivation

a vonal

mindenkinek van egy vonala
amit leginkább az orrán, a kezén, a farkán, a térdén és a lábfején látok
de a mozdulataiban, a hangjában is
és ahogy kinéznek a dolgai
ahogy mozog, néz, érez

vizuális típus vagyok, ezért látom vonalnak
neked talán hang, ritmus az egész

igyekszem megismerni a saját vonalam
és változni akarok
de nem tudom, mi állandó és mi képlékeny
a változás vagy a változásra való képesség
mennyire része magának a vonalnak


Hans rövid matrózfelöltőt viselt, melynek vállán és hátán szétterült a tengerészöltöny széles, kék gallérja, míg Toniónak szürke, öves gallérja volt. Hans rövid szalagos dán matrózsapkája alól kigöndörödött hajának egy lenszőke fürtje. Feltűnően csinos, jó alakú fiú volt, széles vállal, keskeny csípővel, nyílt, széles pillantású, acélkék szemmel. Tonio kerek prémsüvege alól ellenben, barnás és déliesen éles metszésű arcából sötét, szelíden árnyékolt, túlságosan súlyos pillájú szempár pillantott elő, álmodozón és kissé félénken... Szája és álla szokatlanul lágy idomú volt. Hanyagul, egyenlőtlen léptekkel járt, Hansen karcsú, fekete harisnyás lábszárai rugalmasan és ütemesen rótták a járdát... [...]

Ilyen volt Hans Hansen, és Tonio Kröger, amióta csak ismerte, elég volt őt megpillantania, hogy vágyakozást érezzen, irigy vágyakozást, amely ránehezedett a mellére, és égette a szívét. "Ha az embernek olyan kék szeme lenne - gondolta -, és olyan szép rendben és boldog közösségben élne mindenkivel a világon, mint te! Hogy te mindig olyan jóravaló és általánosan becsült módon tudod elfoglalni magad! Ha elintézted a leckét, akkor lovaglóórát veszel, vagy lombfűrésszel dolgozol, és még szünidőben is, a tenger mellett, elfoglal az evezés, a vitorlázás és az úszás, mialatt én naplopó módjára, elveszetten heverek a homokban, és elbámészkodom a tenger arcának titokzatosan örökké változó játékán. De azért oly tiszta a szemed. Ha olyan lehetnék, mint te..."

Thomas Mann: Tonio Kröger (Lányi Viktor ford.)
in: Th.M.: Novellák; Európa Könyvkiadó Bp. 1966
159. és 163. old.

Az alkalmazkodásról

Munkánkban, napi életrendünkben, a módban, ahogyan a világ jelenségeire jellemünk, értelmünk, ízlésünk felel, mindebben van egyfajta belső törvény, melyet önkényesen megkerülni büntetlenül nem tudunk. Ne akarj másképpen dolgozni, mint ahogy azt jellemed, képességeid és a munka természete előírja. Ne akarj másképpen boldog lenni, pihenni, vállalkozni, mint ahogy ezt jellemed és idegeid parancsolják. Alkalmazkodj a törvényhez, mely kérlelhetetlenül megszabja helyed, munkád és az élettel szemben való magatartásod. Mindent sorjában kell végbevinni és elfogadni: az örömet, a bánatot, a hivatást, a feladatot, a bukást és a halált is. Alkalmazkodj magadhoz, életed érthetetlen és kemény törvényéhez, mely pontosan előírja cselekedeteid sorrendjét, értelmét és érzéseid hőfokát is. Ne akarj ügyesebb, értelmesebb, boldogabb, tehetségesebb, boldogtalanabb és reménytelenebb lenni, mint amilyen vagy. A törvény lángbetűkkel ég életed épületének homlokzatán. Olvasd ezt a törvényt, mindennap, minden pillanatban.

Márai Sándor: Füveskönyv
Helikon Kiadó, Bp. 1977.
76. old. (104. bekezdés)

crossroads

2 months ago i played with a dead viper,
and as they said, it's also dangerous, i didn't really care

i went even at very windy nights to swim in the lake,
even alone

------ ------
i got the message:
i can go back to holland, work in the office
peaceful life:
legal, well-payed, relative relaxed work, minimal homophobia
------- ------

at that night i took my towel and went on the beach with a beer
"the water was anxious"
i drank my beer, thought about stopping smoking
and turned around

there hissed something on the stones
i was more afraid than curious
i shrank

Prométheusz Diabolosz?

Mindig azt mondtam: ezek a mai emberek már nem tudnak egy tisztességes várat építeni. De ott voltam, egy frissen elkészült, hatalmas kőtömbökből épített várban. Elégedetten vettem szemügyre az építményt, végigsétálva a fal mellett. Aztán lementem, hogy lássam az alapzatot. Hm, ide még nem ártana egy kis megerősítés, gondoltam. Aztán egy boltív alatt megláttam. Sötét bőre volt és finom vonásai. És nagyon-nagyon le volt gyengülve. Tudtam, hogy ő lerombolhatná az egész építményt, ha erőre kapna, de megsajnáltam. Vagyis megkívántam. Bár és mert tudtam hogy úr, a rombolás ura, letérdeltem mellé, megcsókoltam és az ágyékára tettem a kezem (vagy fordítva). Tudtam, hogy ő akarta így.

Magyarázat1: akkortájt álmodtam ezt, mikor a cuki szobatársam jelenléte miatt voltak nehéz éjszakáim. És úgy éreztem, nem követhetem el ezt vele. Mindig is visszataszítónak tartottam a gondolatot: visszaélni valakinek az eszméletlen voltával. Ez a káosz eluralkodását jelentené, ha annyira vonzó is az ötlet - így veszi a rombolás és káosz ura a legkívánatosabb formát fel, hogy szolgáljak neki.

Magyarázat2: Nemrég jöttem rá, hogy az álmomban az úr iránt megkérdőjelezhetetlen tiszteletet éreztem (mint egykor Sziti iránt). És talán nem a teljes igazság, hogy ő a romboló. Lehet, hogy azért volt elgyengülve, mert ő az építő. Ő építette fel azt, amit le is rombolhat.
Most néztem a History-n egy epizódot a hét főbűnből - the envy/irigység -, ami valószínűleg arra a koncepcióra épül, hogy ezeknek mindegyike hozzájárult az emberiség "felemelkedéséhez", de a vesztét is okozhatja. És épp azon problémázom mostanság, hogy a mindenféle értelemben vett libidóm túl alacsony. Nem érzek késztetést - in general. Létezésre vagy ennek a formájának a megszakítására, nyelvtanulásra, felfedezésre, utazásra vagy letelepedésre, lefekvésre és felkelésre. Ha ez az út vezet ki a mocsárból, a csábító bűn is áldás lenne.

פרמשתק in your se---yük

Tuesday night my host brought me to Evita, to a drag show. He performs also sometimes, so he was a V.I.P and we sat directly next to the tribune. Diva D. was also informed, that there is a foreigner and (s)he began to interrogate me. The discussion reached very quick delicate fields. ("Are you not Jewish? Oh, than you have still...?") I blushed red as the repeatedly mentioned paprikás :-) She asked also some important words, and they kept on using them whole the time. So, f.e. the most frequently used word of the night was "se--lyuk/-lyük" (a--hole in Hungarian), sometimes with the attribute "szőrös/szórös/szóros" (hairy). I learned also some useful words. See them below. :-)

It's interesting that so as Hungarians from Gypsy language, the Israeli take words from Arabic and use them idiomatic. The first I learned: "yalla!" - "let's go"/"los!"(DE)