ihaj-csuhaj s hömm-hömm

(A Protestáns Meleg Fórumra írtam ezt es.)

Most megint egy érdekes eseménysor zajlott le.

Tegnapelőtt éjjel szólt a telefonom: egy amszterdami német leszbi barátnőmnek volt egy fölös jegye, és egy barátnőjével már úton volt Utrechtbe egy jó kis (nagy) meleg partyra (Pann-Feest). Épp kikosaraztam egy pasit, aki el akart hívni oda, de ennek a lánynak nem tudtam ellenállni :D - Meg hogy a hazautazásom előtt még egy nagyot bulizzak ott és úgy, ahogy ott lehet. És most nem voltak a feloldódást fékező gondjaim (najó, gondűzőkkel is éltem), és végigroptuk azt az 5 órát zárásig.

Utána kezdtem el pakolni, és irány Eindhoven. Útközben nem értettem, hogy ég-e a város, vagy miért szólnak olyan veszettül a harangok. Aztán rájöttem, hogy achja, vasárnap van. No de bepótoltam a dolgot: a felszállásnál rátaláltam egy ismerősre a kolozsvári teológiáról. Vele végigdumáltuk az utat. Kíváncsi volt, mi vitt el engem oly messzire az igaz hittől. A nem lényegtelen meleg-témát próbáltam kihagyni, de talán érezte, hogy van ott valami. És amit nehezményezett: hogy megváltás stb. nélkül túl filozofikus, absztrakt a hitem (és az unitáriusoké).

"Próbálom elismerni a fundamentalisták létjogosultságát, de úgy érzem, ez megoldhatatlan, mert alapvető ellentét van közöttünk: Én meg/ki akarom téríteni őket, mert szerintem embertelen a hitük. Ők pedig meg akarnak téríteni, mert istentelen a felfogásom."
- Erre pedig visszakérdezett: miért lenne EMBERTELEN? Lehet, hogy én úgy éltem meg (és itt gondoltam, hogy gondolja), de szerinte az emberek nagy részének nem az.

És ez elgondolkodtatott: Félreértettem én az egész témát, hogy életemet veszélyeztette a számomra embertelen hit (ami tiltja az önkielégítést és a melegséget - ill. meg akar szabadítani tőlük, de én túl gyenge vagyok) - vagy épp a végletekig következetes voltam? (A véglet pedig az volt, mikor az utolsó próbálkozásnál, a teológián, a zuhanyzóban, mikor rájöttem, hogy fel tudok még állni, elhatároztam, hogy változtatok a felfogásomon, ha az a puszta életem veszélyezteti.)

Vajon a többi hívő nem gondolja végig a dolgokat, ha nem érzi embertelennek a fundamentalizmust? Vagy csak őt (mint pl. középosztálybeli egészséges hetero férfit) nem érintik egzisztenciálisan a nyugtalanító oldalai? (homofóbia, perfekcionizmus, szexuális tilalmak, exkluzív hit stb.)

Hja, és a végén esett le, hogy ez tényleg az egyik legbefolyásosabb erdélyi ref. közéleti szereplő (jóképű) fia volt. :D