Gibborim

[NEM VERS,
CSAK SZERETEM TAGOLNI AZ íRÁST!]

Gyalázatig aláztam magam a más
és saját alantasnak hitt vágyaim alatt.
Azt hittem, mélyre süllyedtem,
de nem a szégyen égetését éreztem,
hanem olyan erőt, mintha parazsat nyeltem volna.
Úgy éreztem, megtörtént, amire rég vártam,
elindult, kitört, elszabadult.
------------------------------------
Alig léptem át a látható valóság határát,
parányi alak voltam egy vázaszerű edény száján.
Belenéztem, de azonnal úgy hátrahőköltem,
hogy majdnem lezuhantam.
Hatalmas lények törtek ki belőle,
és körözni kezdtek az égen,
mint óriási tűzcsóvák.
Néztem vad játékukat,
és éreztem, hogy veszélyben vagyok,
már a pillantásuktól is megsemmisülhetek;
de valahogy azt is tudtam,
hogy (még) nem pusztítanak el.

---------------
update:
een chat in het NLs in comment!