A téma miatt előrebocsátom az előzményeket:
1. Két misén is részt vettem az elmúlt napokban, amiken természetesen áldozást, eukarisztiát is láttam. Az utolsó számomra elfogadható értelmezése az úrvacsorának (ahogy a mi 'cégünknél' hívják) az unio mystica cum Christo, a Krisztussal való misztikus egyesülés volt. Már nem a történeti Jézussal, nem is az istenített Jézussal, hanem az eszményi Krisztussal, aki emberségében istenségét megtalálta, vagy valami ilyesmi.
2. Az államvizsgához szükséges prédikációmat a pusztai vándorlásból mint Izraelnek a próféták által később is emlegetett ideális (és szintén nem feltétlenül 'valós', csak eszményi) álapotáról szeretném írni.
Az álom pedig eképpen vala:
Ültünk valamiféle ásványtan-koktélkeverés öszvér órán, a tanár pedig elénk tett egy rongyon valami törmeléket, amiről azt mondta, hogy a pusztában vándorló izraeliták ürülékének maradványaként azonosították. Én azt egy óvatlan pillanatban vízben feloldottam, egy még óvatlanabban pedig megittam. A többiek beárultak, és mikor a tanár rákérdezett, mit s miért is csináltam, azt mondtam, azért tettem, hogy egyesüljek a vándorló néppel.
20100202
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment