12 óra busszal.
sandán hátranézett,
nem mondott semmit,
és teljesen hátradöntötte a székét.
alig fértek el a lábaim.
de szép volt.
a bőre, a hangja, a viselkedése alapján 18-19,
az az erőtől duzzadó csikó.
és a szépsége lecsillapított.
és rájöttem, hogy nem bunkón hátradöntötte a székét,
hanem kérdezés nélkül,
egy határozott, férfias mozdulattal szétfeszítette a combjaim
és közéjük ereszkedett.
megközelítés kérdése.
aztán egyszer a karjával véletlen
a széke mellé szorult térdemhez ért.
azt mondta, bocsánat.
azt mondtam, semmi gond,
de hazudtam,
mert azt kellett volna mondanom, köszönöm.
megközelítés kérdése.
20061230
Subscribe to:
Posts (Atom)
Posts
